Kamerák a tükrök ellen
Egyre több teherautó-gyártó kínálatában jelenik meg a tükröket helyettesítő kamerás rendszer, amely igen vegyes véleményeket és érzéseket vált ki a járművezetőkből. Aki még nem próbálta, általában elutasítja vagy legalábbis idegenkedik tőle. Aki már használja és megszokta, többnyire elégedett vele, de nem minden helyzetben. A Volvo Trucks szakemberei összegyűjtötték az előnyöket és hátrányokat.
Alapvető és törvényileg kötelező biztonsági berendezés a gépjárműveken a visszapillantó tükör, ezért csak a 2016-ban életbe lépett nemzetközi jogszabálymódosítással nyílt meg az út a tükröket részben vagy teljesen helyettesítő kamerás rendszerek előtt. A digitális megoldás legnagyobb előnye, hogy megszünteti a méretes tükrök kitakarása miatt keletkező holttereket, ráadásul a kamerák nagy látószöge olyan területekre is rálátást biztosít a jármű közvetlen környezetében, amelyek a tükrökből nem láthatók. Aki rendszeresen vezet nehéz-teherautót, annak nem kell bemutatni, hogy például egy körforgalomba behajtáskor mekkora teret kitakarnak maguk a visszapillantó tükrök.
Így a kamerás rendszerrel számottevően csökkenthető a holttér miatt bekövetkező közlekedési balesetek kockázata. Ezért például a londoni behajtáshoz is háromcsillagos látótérminősítést szerezhetnek a kamerás nehéz-teherautók. Emellett az elefántfülekhez hasonló tükrök elhagyása javítja a járművek aerodinamikáját, ami kisebb üzemanyag-fogyasztást és károsanyag-kibocsátást eredményez, sőt, a szélzajt is mérsékli. A Volvo Trucks tanulmánya szerint a tükröknél lényegesen kisebb kameraszárakkal akár 1,5 százalékkal is javulhat a tehergépkocsik üzemanyag-hatékonysága.
További előnyök
Ezenkívül a korszerű kamerás rendszerek olyan digitális funkciókat is kínálnak, amelyek a hagyományos tükröknél szóba sem jöhetnek. Például a jármű szélességéhez és hosszúságához beállítható segédvonalak a kijelzőkön megkönnyítik a pontos manőverezést és tolatást, míg a hátsó viszonyítási vonalak biztonságosabbá teszik a sávváltásokat. Továbbá a nagy látószögű tükrök az üveglap domborúsága miatt torzítanak, a digitális rendszerek viszont jól korrigálják ezt a képtorzulást, hogy valósághűbb képet nyújtsanak a jármű környezetéről.
Ha pedig a gépkocsivezető éjszaka gyanús hangokra lesz figyelmes a parkolóban, a függöny elhúzása, azaz a lebukás veszélye nélkül bekapcsolhatja a kijelzőket és a kamerák segítségével ellenőrizheti, hogy mi történik a járműve körül. A kamerák lencséjét vízlepergető üvegből készítik, házukat pedig úgy alakítják ki, hogy a légáramlatok segítsék a lencsék tisztán tartását. Ráadásul a járművezetőnek nem a vizes, illetve koszos ablaküvegen keresztül kell visszapillantania, ezért csapadékos időjárásban is előnyösebb lehet a kamerás megoldás. Sötétben is nagy segítséget jelentenek a kamerák, mert gyenge fényviszonyok esetén is jól látható képet adnak az állítható fényerejű kijelzőkön keresztül.
Nehézségek és hátrányok
Persze nem mindenben tökéletesek a kamerás rendszerek sem. A tükrökben háromdimenziós, míg a kijelzőkön kétdimenziós képet látunk, ami nehezíti a térérzékelést, ezért megszokást igényel. Ezenkívül a kijelzők képének felbontása sem olyan jó, mint a tükröké, ezért nem adnak olyan éles látást, persze a műszaki fejlődéssel ez is időről időre javul. Ráadásul a kijelzők méretét sem növelhetik bármeddig a tervezők, hiszen akkor már azzal okoznának holtteret. Megszokást igényel továbbá a kamerás rendszerek már említett digitális funkcióinak helyes alkalmazása is a mindennapos munka során a különféle forgalmi helyzetekben.
Mindezek következtében általában a hosszú távú fuvarozást végző gépkocsivezetők hamarabb hozzászoknak a digitális tükrökhöz, mint a városi elosztásban dolgozók. Az is megfigyelhető, hogy az idősebb sofőrök nehezebben fogadják el a kamerákat, kijelzőket és menüből elérhető funkciókat használó rendszert, mint a digitális megoldásokra nyitottabb fiatal generáció, éppúgy, mint a mobiltelefonok esetében. Szintén fontos szempontot jelentenek a javítási költségek. Tény, hogy sérülés esetén a kamerák cseréje drágább, mint a tükröké, ám a magas elhelyezésüknek, a jóval kisebb méretüknek és a rugalmasan elhajló kameraszáraknak köszönhetően lényegesen kisebb eséllyel kapnak ütést, mint a tükrök.
Melyik megoldás lesz a befutó?
Jelenleg tehát az egyértelmű előnyök mellett hátrányokat, illetve korlátokat is nyújtanak a kamerás rendszerek. Ám a folyamatos műszaki fejlődéssel ezek a hátulütők várhatóan mérséklődnek majd, a szigorodó biztonsági és energiahatékonysági követelmények mindenképpen a digitális tükrök elterjedését vonják maguk után és idővel bizonyára egyre többen megszokják, sőt, megszeretik ezek használatát. Emlékezzünk csak vissza arra, hogy bő húsz évvel ezelőtt úgy a járművezetők, mint az üzemeltetők körében milyen sokan elutasították az automatizált sebességváltókat a teherautókban, mára pedig teljesen általánossá és elfogadottá váltak még a speciális felhasználási területeken is. Ideje tehát megbarátkozni a gondolattal, hogy előbb-utóbb a kamerás rendszerek is kiszorítják a tükröket.
