Gáz van?

Miközben a világ a fosszilis üzemanyagokról tisztább energiára áll át, a földgáz kitermelése várhatóan tovább nő az elkövetkező évek során. Fosszilis alternatíva, amely ennek ellenére is kulcsszerepet játhat a szén-dioxid-mentesítésben?

Nincs (elég) gáz!

Becslések szerint 2040-re a cseppfolyósított földgáz (LNG) iránti globális igény az évi 625-685 millió tonnát is elérheti. Ez nem kevesebb mint 50 százalékos bővülés a 2023-as volumenhez képest. E tekintélyes keresletért több iparág is „felelős”, köztük a feldolgozóiparral, a nehéziparral, az energetikával és természetesen a szállítmányozással. Az LNG ugyanis egyfajta átmeneti üzemanyagként siethet a teherautó-gyártók segítségére. Számításaik szerint ezek a motorok dízel társaikhoz képest mintegy 15-20 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki. Ez ugyan kevesebb, mint az elektromos teherautók által kínált csökkenés, azonban a korlátozott hatótáv és töltőhálózat miatt utóbbiak egyelőre sok vállalat számára nem jelentenek valódi alternatívát. A gázüzemű teherautók ezzel szemben a dízelekével megegyező hatótávot és teljesítményt kínálnak. Az LNG nagy mennyiségben is szállítható, akár kontinenseken át. Ráadásul a teherautó gáztartályának feltöltése is mindössze néhány tíz percet igényel, így a távolsági fuvarozásban is jól alkalmazható. Az LNG-töltőállomások jelenleg több mint hétszáz tagú hálózata rohamosan növekszik Európa-szerte, Kínáról és Indiáról nem is beszélve. Noha az LNG nagy lépés az új irányba, az igazi megoldásnak a bio-LNG ígérkezik.

Sőt, inkább biogáz!

Mivel nem fosszilis, hanem szerves hulladékból előállított, azaz megújuló üzemanyagról van szó, a jármű által produkált – vagyis a tankolástól számított (tank-to-wheel) – szén-dioxid-kibocsátása gyakorlatilag nulla. Máris érthető, miért tűnik olyan ígéretesnek a cseppfolyósított biogáz (bio-LNG). Előállításának folyamata viszonylag egyszerű. A különböző alapanyagokat – mezőgazdasági, ipari és háztartási szerves hulladék, trágya, szennyvíziszap – meleg, oxigénmentes környezetbe zárják, ahol baktériumok „emésztik meg” őket. A fermentációs folyamat során a szerves anyagok összetett molekulái egyszerűbb molekulákra, például alkoholra, szén-dioxidra és metánra bomlanak. Utóbbit, akárcsak a fosszilis metánt, üzemanyag-alkalmazásának megkönnyítésére mínusz 161 Celsius fokon cseppfolyósítják – ezzel mintegy hatszázad részére csökkentve térfogatát. Mivel alapanyagai között például gabonafélék nem ehető részei, szennyvíz és hulladékok is szerepelnek, a bio-LNG az egyébként kárba vesző erőforrások újrahasznosításával nagyban hozzájárulhat a körforgásos gazdasághoz. Ez azt is jelenti, hogy a bio-LNG a széles körben elterjedt kritikákkal szemben nem vetélytársa az élelmiszerellátásnak. A gazdák, szupermarketek és önkormányzatok által eddig hulladéknak tekintett anyagok most értékes erőforrássá léphetnek elő, tovább növelve a biogáz alapanyag-ellátását.

Negatív emisszió!

A biogázzal a teherautó-üzemeltetők gyakorlatilag nullára csökkenthetik szén-dioxid-kibocsátásukat. A bio-LNG előállításának módjától függően azonban ennél nagyobb mérséklés is lehetővé válik, ami már gyakorlatilag negatív emisszió. Ha például trágya az alapanyag, akár nettó 200 százalék csökkenést is jelenthet az átállás. Ez esetben ugyanis nemcsak a fosszilis üzemanyag elégetésével keletkező, hanem a trágya tárolásából és feldolgozásából származó szén-dioxid kibocsátása is megelőzhető – akár két dízel teherautó emisszióját is semlegesítve.
Környezetkímélő erényei ellenére a bio-LNG mindeddig nem tudott jelentős piaci részesedést szerezni a teherszállításban. Annak ellenére, hogy hulladékból készül és viszonylag könnyen előállítható, gyártási költsége még mindig meghaladja a gázolajét. Ennek okai között elsősorban a méretgazdaságosság és a hulladékkezelés szemlélete említhető. Ez azonban gyorsan változik, az állami és a magánberuházások együttesével dinamikusan nőhet a globális termelés. Az Európai Unió célja, hogy REPowerEU terve keretében 2030-ra 35 milliárd köbméterre növelje a biometán előállítását. A biogázüzem a vezethetőség és a megbízhatóság terén sem jelent érdemi kompromisszumot. A Volvo Trucks gázüzemű modelljei például hatótávjuk, teherbírásuk és motorteljesítményük tekintetében ugyanúgy közlekednek és teljesítenek, mint a dízelváltozatok.

Volvo sikerek!

A VIARENT bérjárműkínálatában népszerű nyerges vontatói által képviselt Volvo Trucks gázüzemű teherautói iránt is egyre nagyobb az érdeklődés, eddig mintegy nyolcezer darabot vásároltak belőlük világszerte. Az eladások 25 százalékkal nőttek 2024 folyamán, a legjelentősebb piacok között Svédország, Norvégia, Hollandia, Spanyolország és az Egyesült Királyság említhető. A gázüzemű erőforrások a Volvo FM, FH és FH Aero sorozatok kínálatában is megjelentek, és harmonikusan válthatnak a cseppfolyósított biogáz és a földgáz között. Műszaki alapként a márka legnépszerűbb erőforrása, a D13 dízelmotor szolgál. Az ebből épített G13 LNG aggregát pedig akár ezer kilométeres hatótávval kínálhat ideális megoldást a távolsági fuvarozásra, a regionális áruterítésre vagy éppen építőipari alkalmazásokra.

Ki tudja, egyszer talán a VIARENT palettájáról is választhatunk majd gázüzemű Volvo teherautót…