Csúszós úton is biztonságban

Mindig ott kezdődik a biztonságos közlekedés, hogy megfelelően felkészített, műszakilag hibátlan állapotú gépjárművel indulunk útnak. Az esős, havas időjárás tekintetében ezért különösen fontos, hogy a fékrendszer kifogástalanul működjön, oldalanként ne térjen el a fékerő. Szintén kulcsfontosságú a gumiabroncsok állapota. A kopott abroncsok kevésbé jól vezetik el a vizet, így nagyobb a vízen felfutás, vagyis az aquaplanning esélye. A KRESZ is előírja, hogy tengelyenként azonos mintázatú abroncsokat kell használni, de a legjobb, ha a kishaszonjármű összes gumija azonos típusú és ezeken hasonló a mintázat mélysége. Ha pedig hidegebbre fordul az időjárás és a napi átlaghőmérséklet plusz hét Celsius-fok alá csökken, álljunk át a téli gumiabroncsokra. Ezenkívül érdemes az ablaktörlő lapátok állapotára és a világítóberendezések hibátlan működésére is odafigyelni, valamint fagyálló szélvédőmosó folyadékkal feltölteni a furgonunkat.

Ne érje váratlanul a furgonsofőrt a csúszós út!

Persze önmagában nem elég a jól felkészített kishaszonjármű, a gépkocsivezetőnek is fel kell készülnie a csúszós útviszonyokra. Érdemes útnak indulás előtt tájékozódni az időjárásról, hogy az útvonalunkon várható-e csapadék vagy köd, illetve milyen hőmérsékletre számíthatunk. Kedvezőtlen időjárás esetében mindenképpen kisebb menetsebességgel, vagyis hosszabb menetidővel tervezzünk! Sokkal biztonságosabb annak tudatában vezetni, hogy időben elindultam, van tartalékom, nem kell sietnem a csúszós utakon, mint az idő szorításában, stresszesen, kockázatosabb manővereket bevállalva, a csúszáshatárt feszegetve autóversenyzőt játszani közúton. A lehető legjobb beruházás pedig egy profi, nagysebességű vezetéstechnikai tréning elvégzése. Ha csak egy apró koccanást sikerül ennek köszönhetően megelőzni, már többszörösen megtérült a ráfordított pénz és idő, de akár életeket is menthet a biztonságos körülmények között, szakképzett instruktorok segítségével megszerzett tapasztalat. Járművet vezetni ugyanis kizárólag megtapasztalás útján lehet megtanulni, könyvből, videókról nem. Egy közlekedési vészhelyzet helyes elhárítása tehát csak akkor lehetséges, ha az illető már kellő tapasztalatot szerzett ilyen kritikus helyzetek megoldásában, amit a legjobb biztonságos helyen, egy vezetéstechnikai oktatáson megszerezni, nem pedig élesben, a forgalomban. Nem véletlen, hogy egyre több európai országban kötelező egy tanpályás vezetéstechnikai oktatás elvégzése a B kategóriás jogosítvány megszerzése után. Semmit nem jelent, hogy valaki már vezetett kétmillió kilométert, vészhelyzetek elhárításában lehet teljesen tapasztalatlan!

Vezetéstechnikai gyorstalpaló

Mindenesetre az alábbiakban ismertetjük a legfontosabb vezetéstechnikai tanácsokat a csúszós helyzetek biztonságos kezeléséhez. Minden vezetéstechnikai tréning a helyes ülésbeállítással és kormányfogással kezdődik, tehát állítsuk az üléstámlát közel függőleges helyzetbe, a fékpedált teljes erővel taposva a lábunk maradjon enyhén behajlítva, a kormánykereket pedig 9 és 3 óránál fogjuk! Csúszós utakon a legfontosabb tanács a sebesség mérséklése, ugyanis lecsökkent tapadás esetén a gumiabroncsokon fékezéskor jóval kisebb lassító, illetve kanyarodáskor jóval kisebb oldalvezető erő tud kialakulni a megcsúszás határáig. Ha pedig a kettőt egyszerre szeretnénk végrehajtani, tehát egyszerre kanyarodni és fékezni is, még rosszabb lesz a helyzet, hiszen a két egymásra merőleges erőhatás vektorosan összeadódik. Ez a vezetéstechnika nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a kanyarodás előtt még az egyenesben kellően lefékezzük a kishaszonjárművet, egyenletes sebességgel bevesszük a kanyart, majd az egyenesben visszagyorsítunk. Persze a fékezést és a gyorsítást is óvatosabban végezzük, mint száraz úton, hogy elkerüljük a megcsúszást! Ha nem sikerült kellő mértékben lelassulnunk, például egy autópálya-lehajtó éles kanyarívéhez érve, és megcsúszik a furgonunk, korszerű kishaszonjármű esetében számíthatunk az elektronikus menetstabilizáló (ESP) beavatkozására. Ilyenkor fontos, hogy folyamatosan tartsuk a kormánykerékkel a kijelölt ívet, amerre menni szeretnénk, hiszen a rendszer csak így tud segíteni nekünk. Ha visszaengedünk a kormányzásból, a rendszer úgy ítéli meg, hogy minden rendben van és megszünteti a segítő beavatkozást. Csúszós utakon a sebesség mérséklése mellett pedig tartsunk a szokottnál is nagyobb követési távolságot, hogy legyen időnk és helyünk kikerülő vagy vészfékező manőverre egy ráfutásos ütközés elkerülése érdekében. Blokkolásgátlóval felszerelt kishaszonjárműben vészfékezéskor a legfontosabb, hogy teljes erővel rúgjuk le a fékpedált, ne féljünk, nem törik el, és egészen álló helyzetig ne is csökkentsük a pedálerőt, azaz ne engedjünk vissza a pedál nyomásából. Sokan vészhelyzetben találkoznak először a blokkolásgátló működésekor a fékpedál lüktetésével, kattogásával, és ilyenkor visszavesznek a pedálerőből vagy teljesen felengedik a fékpedált, amivel jelentősen megnövelik a fékutat. Érdemes ezt is egy vezetéstechnikai tréningen tapasztalni először, nem pedig 130 kilométer/óránál zuhogó esőben a beállt sor mögött egy félpótkocsi hátfalához közeledve. Csúszós úton a kanyarodás és a fékezés mellett a gyorsítással is óvatosabban kell bánnunk. Ha elsőkerék-hajtású furgont vezetünk, akkor erőteljes gyorsításra a jármű eleje csúszhat meg, tehát alulkormányzottság lép fel, míg hátsókerék-hajtásúnál éppen fordítva, a gépkocsi hátulja törhet ki, túlkormányzottságot okozva. Korszerű kishaszonjárművekben ilyenkor a kipörgésgátló gázelvétellel segíti megakadályozni a hajtott kerekek túlpörgését. Dióhéjban összefoglalva ezek a legalapvetőbb tanácsok a csúszós utakon is biztonságos közlekedéshez.